Franciaorsz�g f�v�rosa a szerelem v�rosa. A divat f�v�rosa. A fest�k, �r�k �s filmesek f�v�rosa. A konyham�v�szet f�v�rosa. Egy szokv�nyos helynek mindig egy l�p�ssel a vil�g t�bbi r�sze el�tt kell j�rnia, hogy ezek k�z�l a klis�k k�z�l ak�r csak egyet is valamelyest igazs�gosan �t�ljen meg P�rizsnak azonban csup�n a le�r�s�val oldalakat lehetne megt�lteni. Ez�rt az ember m�r az els� l�togat�st megel�z�en is �gy �rzi, mintha ismern� P�rizst, hiszen Toulouse-Lautrec k�peir�l ismeri a Moulin Rouge-t, sz�mtalan filmben l�tta az Eiffel-tornyot, Simone de Beauvoir k�nyveib�l megismerhette a Saint-Germaint. S hab�r a fest�i r�gi csarnokok m�r r�gen elt�ntek, a Rue de Rivoli pedig belefullad a forgalmi dug�kba, �s eg�sz Franciaorsz�gban k�zmond�sos a f�v�rosiak arroganci�ja tudat alatt mindenki a maga eszm�nyk�p�t keresi P�rizsban, lett l�gyen az a divat v�rosa vagy a h�res konyh��, a m�v�szetek� vagy a szerelem�. �gy mos�dik �ssze egyetlen s�ta alatt spont�n m�don a fant�zia �s a realit�s. Ez adja meg a vonzerej�t napjainkban egy p�rizsi tart�zkod�snak.

P�rizs ma is a vil�g egyik legromantikusabb v�rosa. A kult�ra �s a divat ter�n tal�n legt�bbet k�n�lja a vil�gon. Csuroghat a ny�lunk a kirakatok �tel-, csokol�d�- �s divatcikkk�n�lata l�tt�n. Az �ttermeket �s k�v�z�kat olyan n�p fiai t�ltik �lland�an meg, akik sz�m�ra az �tkez�s komoly �s fontos dolgok. A vil�gon b�rmire elk�lthetj�k p�nz�nket itt, a legdivatosabb koszt�m�kt�l az �nyencfalatokig, P�rizs meg�ri a p�nz�t. A belv�ros eg�szen kicsi, a fontosabb helyek egym�st�l s�t�nyi t�vols�gra vannak. A f�bb l�tnival�kat, az Eiffel-tornyot, az Arc de Triomphe-ot �s a Notre-Dame-ot, a Pompidou-k�zpontot, a Louvre-t �s az �j Mus�e d'Orsayt szinte el sem t�veszthetj�k. Ha hossz� h�tv�g�re k�sz�l�nk P�rizsban, ink�bb �rkez�nk m�r cs�t�rt�k este, ha tehetj�k, semmint h�tf� legyen a t�bbletnap, mivel t�bb m�zeum �s �zlet z�rva tart a h�t elej�n.

�s azt se feledj�k, hogy sok m�zeumi bel�p� olcs�bb vagy �ppen ingyenes vas�rnap. A k�l�n�s Georges Pompidou K�zpont, m�s n�ven Beaubourg ad otthont a Mus�e National d'Art Moderne-nek �s id�szakos ki�ll�t�soknak. A "kiford�tott" megjelen�st Richard Rogers tervezte. Sokan meg�tk�ztek rajta, de a t�megeket vonzza. Az �let der�sebb oldal�t tekintve, P�rizs nem alszik el �jf�lkor. A s�r�z�k hajnalig nyitva tartanak; t�ncolhatunk, kabar�t l�togathatunk, vagy f�st�s pinc�ben dzsesszt hallgathatunk, am�g a szemeteskocsik meg nem t�rik a hajnali utc�k cs�ndj�t.

L�tnival�k:

EIFFEL TORONY

Ha valakinek azt mondjuk, P�rizs, nagy a val�sz�n�s�ge, hogy mindenkinek ugyanaz a sz� jut esz�be legel�sz�r: Eiffel. T�bben P�rizs �kk�v�nek nevezik azt a 324 m�ter magas, l�legzetel�ll�t� l�tv�nyt ny�jt� ac�l tornyot, amit G. Eiffel, a francia h�d�p�t�, tervez� m�rn�k adott nek�nk. Tal�n kevesen tudj�k, hogy a torony az I. vil�gh�bor�nak �s a k�mked�snek k�sz�nheti, hogy m�g ma is �ll. S�t, egyszer m�g �cskavasnak is el akart�k adni. Az Eiffel tornyot manaps�g �vente t�bb mint 6 milli� turista l�togatja meg. 1889-es megnyit�sa �ta t�bb mint 200 milli�an l�tt�k �s ez a t�bor term�szetesen egyre csak gyarapodik! Olyan h�ress�gekkel nagyobb m�rkanevek �s c�gekkel vetekszik, mint p�ld�ul a Coca Cola, vagy a Nike, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy m�g a Nike p�ld�ul t�bb milli� doll�rt fektet a rekl�mokba �s a k�l�nb�z� m�di�kba, addig az Eiffel torony a pletyka m�di�t haszn�lja fel, hogy a h�rnev�t fent tartsa. A tornyot k�tf�lek�ppen is megh�d�thatjuk. N�h�ny Eur��rt lifttel is felmehet�nk, de a kalandv�gy�bbak a l�pcs�t v�lasztj�k. A torony tetej�ig 1665 l�pcs�fok vezet, �m biztons�gi okokb�l csak a 2. emeletig lehet felmenni, onnan lifttel kell tov�bb menni. Ez k�r�lbel�l 700 l�pcs�fokot jelent. Odafent P�rizs gy�ny�r� l�tk�pe t�rul el�nk. Innen minden nevezetess�g j�l l�that� �s tiszta id�ben ak�r 60-70 km-re is ell�tni. A turist�kat itt 4 �tterem, 8 aj�nd�kb�l, illetve egy k�l�n�ll�, saj�t postahivatal is v�rja, ahol �dv�zl� lapukat egyedi Eiffel tornyos pecs�ttel l�tj�k el. S�t, itt tal�lhat� a vil�gon a legmagasabban elhelyezked� mell�khelyis�ge is. A torony m�r hajnalban felk�sz�l az aznapi napra. Ebben egy k�r�lbel�l 500 f�s st�b seg�ti, akik takar�t�kb�l, asztalosokb�l, hegeszt�kb�l, m�rn�k�kb�l, lakatosokb�l �s idegenvezet�kb�l �ll. S�t, a toronynak m�g saj�t rend�rs�ge is van, akik �gyelnek a vend�gek �s term�szetesen a torony biztons�g�ra. Ebben seg�t m�g az a 100 kamera, ami a l�togat�kat figyeli. De rengeteg m�szer van m�g, amit �rdekess�gk�ppen meg szeretn�k eml�teni. P�ld�ul azok a szenzorok �s m�r�m�szerek, amik seg�tenek abban, hogy el�re jelezz�k P�rizs v�rhat� id�j�r�s�t. De a leg�rdekesebb az a m�szer, ami a torony kileng�s�t mutatja. Az eddig legnagyobb regisztr�lt kileng�s 15 cm volt. Hogy mi ennek az oka? Megmagyar�zom. Mindennek az oka a nap. A naps�t�s �s a h� hat�s�ra a f�m kit�gul. A szerkezetet �gy �p�tett�k, hogy ezt a kit�gul�st �s az ebb�l k�vetkez� v�ltoz�sokat k�vesse. Mivel a torony alja szil�rd �s a teteje rugalmasabb, ez�rt nem okoz gondot ez a m�velet. Reggel, mikor a nap keletr�l s�t, a torony teteje nyugatra d�l, majd a nap �tj�t k�vetve k�r�z addig am�g vissza nem �r eredeti poz�ci�j�ba. Az Eiffel torony t�bb mint 100 �ves, �m ez az id�szak nem igaz�n hagyott nyomot rajta. Egy eg�sz brig�d seg�t ebben, hogy a tornyot mindig t�k�letes �llapotban tarts�k a l�togat�k legnagyobb �r�m�re. Ehhez 25 tapasztalt hegym�sz�ra, 15 h�napra �s 60 tonna fest�kre van sz�ks�g. Az �tfest�st 7 �vente kell elv�gezni, hogy megakad�lyozz�k a m�eml�k rong�l�d�s�t. �m ez a m�velet kor�ntsem olyan egyszer�, mint amilyennek hangzik. A fest�knek le kell k�zdeni�k egy bizonyos optikai csal�d�st. A eredeti sz�ne az als� r�sz�n a s�t�tebb h�tt�r el�tt vil�gosabbnak, m�g a fenti r�szen a vil�gos �gbolt el�tt s�t�tebbnek t�nne. �gy ha a torony egy sz�nnel lenne lefestve a teteje sokkal s�t�tebbnek l�tszana. Ez�rt alkalmazz�k az a megold�st, hogy a tornyot h�rom sz�n�rnyalattal festik le. Ahogy haladnak feljebb egyre vil�gosabb �rnyalatot haszn�lnak, �gy a torony r�n�z�sre egysz�n�nek t�nik. A laikus szem ezt a k�l�nbs�get szabad szemmel �szre se venn�, de a hat�s �rdek�ben ez a mozzanat elengedhetetlen. Az Eiffel torony t�bb mint 200 p�ly�zat k�z�l ker�lt ki gy�ztesen. Az �p�tm�ny az 1889-es vil�gki�ll�t�sra k�sz�lt. A p�ly�zatra sok furcsa �tlet �rkezett, mint p�ld�ul egy hatalmas giotin, egy �ri�si villanyk�rte, vagy egy gigantikus v�zk�p� tervei. A p�ly�zatot v�g�l is G. Eiffel nyerte torny�val, aminek az �p�t�s�t 1887-ben elkezdt�k. Arr�l az Eiffel-r�l van sz�, aki nek�nk a Nyugati P�lyaudvart adta, vagy aki a New York-i Szabads�g Szobor bels� v�z�t tervezte. Az Eiffel toronyhoz 7000 tonna vasanyagot haszn�ltak fel, ezt az anyagot k�zel 200 ember, 2 �s f�l milli� szegeccsel er�s�tett �ssze. A munk�latok 1,6 milli� doll�rba ker�ltek, ami mai �rt�k�t n�zve k�zel 80 milli� doll�rnak felel meg. Azt tudni kell, hogy Eiffel ezt az �sszeget mag�ra v�llalta, de hamarosan meg is t�r�lt neki. Az �p�tkez�s 26 h�napig tartott, ami egy fantasztikus eredm�ny, mert az addigi legmagasabb �p�tm�ny a Washington eml�km� k�zel 30 �vig �p�lt. Az �p�t�s sor�n viszont sz�mos probl�ma mer�lt fel, amit meg kellett oldani. Sokan f�ltek att�l, hogy a szerkezet egyszer csak a franci�k fej�re fog borulni, mivel a torony a Szajna partj�ra a vizes talajra �p�lt. De Eiffel ezt is megoldotta. A vasszerkezet szil�rd beton alapokon nyugszik, �m ezt az alapoz�st a v�zszint alatt kellett elv�gezni. Erre egy speci�lis b�v�rharangot �p�tettek, ami kiszor�totta a vizet, �gy a munk�sok gond n�lk�l ki tudt�k termelni a f�ldet �s lehelyezni a beton alapokat, amire azt�n a vas tornyot �p�tett�k fel. A m�sik probl�ma amit meg kellett oldani az a sz�l volt. Mivel az �p�let t�bb mint 300 m�ter magas volt, sz�molni kellett a sz�ll�k�sekkel, nehogy agy nagyobb sz�ll�k�s eld�ntse. Prec�z sz�m�t�sok alapj�n k�sz�ltek el a torony �vei pont ennek a probl�m�nak a kik�sz�b�l�s�re. Az �vek, nem eszt�tikai szempontok, hanem statikai szempontok alapj�n k�sz�ltek. Az �velt pill�rek ugyanis stabilabb� tett�k az eg�sz �p�tm�nyt. Sokan azt hinn�k, hogy a lenti n�gy bolt�v is a stabilit�st szolg�lja, pedig ez nem �gy van. Persze valamif�le stabilit�st adnak a toronynak, de nem ebb�l az okb�l k�sz�ltek, ezek csup�n eszt�tikai �rt�ket k�pviselnek a kornak megfelel� �p�t�szeti st�lust k�vetve. Az els� oszt�ly� tervez�munka mutathat� ki a liftek megalkot�s�n�l is. Ezek voltak akkoriban az els� olyan felvon�k, amik ferd�n k�zlekedtek. Kezdetben ezek a felvon�k m�g nem voltak olyan stabilak, mint most �s jobbra balra billegve tudtak csak feljutni a c�lba. �vente ezek a liftek k�r�lbel�l 100.000 km-t tesznek meg, k�tszer annyit mint az egyenl�t� hossza, m�gis nagyon ritk�n szorulnak fel�j�t�sra. Ennek a titka az, hogy a szerkezetet hetente k�tszer �llati eredet� zs�rral kenik, amit a k�zeli v�g�h�dr�l hozatnak. A zs�rt felmeleg�tik, majd r�kef�lik a fel�letre, �s mikor kih�l, az olajjal szemben megszil�rdul, �gy nem folyik sz�t a g�ph�zban, hanem a hely�n marad, ahol folyamatosan ki tudja szolg�lni az ig�nyeket. A tornyot 1889. m�jus 15.-�n nyitott�k meg a nagyk�z�ns�g sz�m�ra de ekkor m�g nem m�k�d�tt a lift, hiszen nem k�sz�lt el. A l�togat�k viszont nem riadtak vissza. N�gy napi kereset�k�rt fel l�pcs�zhetek a torony tetej�be. Az els� 2 �vben t�bb mint 2 milli�an l�togatt�k meg Eiffel �p�tm�ny�t, aki �gy a befektetett p�nz t�bbsz�r�s�t kapta vissza. Ezut�n az 1920-as �vekben cs�kkent a torony n�pszer�s�ge, a korm�ny t�bbsz�r is napirendre t�zte a torony lebont�s�t. Ezekben az �vekben t�rt�nt meg az a hihetetlen eset is mikor egy ravasz csal�, bizonyos Victor Lastig k�tszer is eladta �cskavasnak a tornyot. Sose der�lt ki mennyit kapott �rte, de mikor m�sodszor is t�ltett rajta Amerik�ba pr�b�lt sz�kni, �m ott elkapt�k, letart�ztatt�k �s v�g�l az Alcatrazban v�gezte. A torony v�g�l megmenek�lt. Ezt a vil�gh�bor�nak k�sz�nheti, ugyanis a torony tetej�n a k�mh�l�zat er�teljesen m�k�d�tt �s innen fogt�k el a r�di� ad�sokat �s fejtett�k meg a n�cik titkos k�dolt �zeneteit. M�r a torony megnyit�sakor folytak itt k�s�rletek. Eiffel saj�t labort hozott l�tre itt, ahol f�leg gravit�ci�s k�s�rleteket folytatott. Itt kezd�d�tt az ejt�erny� kik�s�rletez�se, �s a rep�l�g�pek, bomb�k tervez�s�nek folyamatai. K�s�bb a torony tetej�n kommunik�ci�s k�s�rleteket is folytattak, m�gpedig sikeresen. Ma m�r nem fenyeget az a vesz�ly, hogy valaha is le akarj�k bontani. �m a h�res Eiffel torony m�g ma is tart bemutat�kat nek�nk. �jszaka f�nybe borul �s �gy ragyogja be a p�rizsi �jszak�t. A szerkezet olyan speci�lis szenzorokkal van felszerelve, hogy figyelj�k az adott id�j�r�si �s f�ny viszonyokat, hogy mikor is kapcsolj�k be az �g�ket. A torony teljes eg�sz�ben 300 speci�lisan erre a c�lra kifejlesztett �g�t hord mag�n, amik napi 260 doll�r �rt�k� �ramot fogyasztanak. Ezek az �g�k speci�lisan �gy lettek kital�lva, hogy mikor megvil�g�tj�k a tornyot, a fest�kkel k�lcs�nhat�sban vissza tudj�k adni azt a h�res arany sz�nt, amit �jszak�nk�nt l�thatunk a tornyon. Aki P�rizsban j�r, az mindenk�ppen l�togassa meg az �reg h�lgyet, aki nappal megdobogtatja sz�v�nket er�teljes megjelen�s�vel, �jszaka meg beragyogja lelk�nket csod�latos f�nyeivel.   Megk�zel�t�s: Legk�zelebb a 6. metr�vonal Bir-Hakeim �llom�sa van. Ha RER-rel utazunk (C vonal), akkor �rdemes lesz�llni a Champs de Mars - Tour Eiffel meg�ll�n�l, ez tal�n m�g k�zelebb is van, mint a metr��llom�s. Busszal a tornyot megk�zel�teni a 69-es, a 82-es �s a 87-es j�ratokkal lehet.   Nyitvatart�s: L�pcs�k: 9:30 - 18:30-ig. J�niust�l augusztusig �jf�lig vannak nyitva. Liftek: szeptember �s m�jus k�z�tt 9:30 - 23 �r�ig, j�nius �s augusztus k�z�tt pedig 9 - �jf�lig �zemelnek.   �rak: Lifttel:    1. emelet: 4.00 €              2. emelet: 7.30 €              3. emelet: 10.40 € Kedvezm�nyt kapnak a 12 �v alatti gyerekek, nekik az �rak emeleti leoszt�sban: 2.20 € - 4.00 € - 5.70 € L�pcs�: 3.50 €   www.tour-eiffel.fr