Vannak olyan dolgok, amik�rt az ember bizony kifejezetten h�l�s. Ezen dolgok egyike, egyr�szt maga Velence, m�sr�szt az a viszonylag kis t�vols�g, amelyet �tszelve n�h�ny �ra alatt el�rhetj�k e p�ratlan, csodasz�p v�rost. Persze, itt megv�dolhatnak t�lz�sokkal, s�t, ak�r n�mi szentimentalizmussal is, �m akkor is ragaszkodom Velence-im�datomhoz. Hiszen azon helyek k�z� tartozik, amelyek az �v minden szak�ban gy�ny�r�ek, nem kell sem ny�rhoz, sem m�shoz k�tni az idel�togat�s �lm�ny�t.

 

Velence sz�nes h�zai �nmagukban is fel�rnek egy-egy t�rt�nelmi k�nyvvel, az utc�kat r�va pedig soha nem tapasztalt �rzetek j�rj�k �t az utaz�t; egyszerre l�pked �lom �s val�s�g k�sz�b�n. Velenc�ben egym�s mellett �l a r�gi �s az �j; a falakb�l �rad� dohos, t�rt�netekt�l s�lyos leveg� friss parf�millattal keveredik, �don, m�r-m�r omladoz� �p�letei alj�n pedig sz�nes, eleg�ns kirakatok csillognak. Egyszerre arisztokrata �s boh�m, csatorn�i ment�n egym�st �rik a palazzo-k, m�zeumok, gal�ri�k. Ut�nozhatatlanul eleg�ns, a kult�ra �s a m�v�szetek fellegv�ra, ahol egy-egy ki�ll�t�s ut�n kellemes csevejbe mer�lhet�nk egy isteni Caf� Latte mellett.

 

S, hogy mihez is kezd az ember Velenc�ben? El�sz�r is, elt�ved! A sz�k sik�torokban s�t�lva �rezni igaz�n a v�ros hangulat�t, ilyenkor (szinte m�r tolakod�an) beiv�dik az �rz�kekbe Velence velences�ge. K�s�bb, ha kell�k�ppen elf�radt a l�togat�, nem kell sok� keresg�lni, hangulatos pizz�ri�k �s ristorante-k cs�b�tanak fens�ges gasztron�miai kit�r�kre. J�het a finom pizza, vagy �zletes pasta, amit azt�n k�nyelmesen le�bl�thet egy poh�r pomp�s borral: �des Lambrusco-val, vagy sz�raz Chiantival. Este felt�tlen sz�lljunk v�zitaxiba: az �jszakai, kivil�g�tott Canal Grande-n ringat�zni olyan, mintha egy impresszionista fest� �lm�ba cs�ppent�nk volna. No, �s persze ne feledj�k a gondol�z�st sem, ahol egy kellemes hang�, vid�m olasz �riember a Dolce Vita-r�l dalol a vil�gnak (�s nek�nk).

 

Ha m�r Velenc�ben j�r a szerencs�s utaz�, n�mi kultur�lis tapasztalatot is �rdemes beszerezni: a Szent M�rk t�r, vagyis a Piazza di San Marco m�r �nmag�ban is k�l�nleges, �m innen ny�lik a  D�zse palota is, majd p�r perces s�t�val a h�res S�hajok h�dj�t is megcsod�lhatjuk. A v�rosban tal�lhat� t�bb sz�z - biz�nci, g�t vagy �ppen renesz�nsz st�lusban �p�lt - palota nagyr�szt a m�zeum, vagy gal�ria szerep�t t�lti be, s mivel szinte minden "utc�n" belebotlunk egy ilyen palazzo-ba, val�sz�n�leg h�napokra lenne sz�ks�g, ha valaki mind v�gig szeretne j�rni. Mindenesetre k�l�nlegesen sz�p a Palazzo Grassi, itt egy�bk�nt jobbn�l jobb ki�ll�t�sok �s gy�jtem�nyek v�rj�k az �rdekl�d�ket Tov�bbi kuri�zum a Palazzo Venier dei Leoni-ban tal�lhat� Guggenheim gy�jtem�ny (�lland�!), ahol 20. sz�zadi, f�leg avantg�rd m�v�szek (C�zanne, Renoir, Monet, Dali, Miro, Picasso, Kandinsky, Chagall stb.) alkot�sai k�sz�nnek vissza a gal�ria falair�l.

 

Persze Velence soksz�n� forgataga j�val t�bb e p�r sorn�l, hiszen mindez csup�n halv�ny ut�nzat, vagy m�g az se, ink�bb csak apr� t�red�ke mindannak a sz�ps�gnek, eleganci�nak �s hangulatnak, amit �gy h�vnak: Ven�zia.

 

 

 

Velence t�rt�nete hossz� �vsz�zadokra ny�lik vissza, els� lakosai a hun Attila el�l menek�l� hal�szok �s haj�sok voltak. A v�ros ezut�n g�t, majd kelet-r�mai fennhat�s�g al� ker�lt, kiemelked�se pedig a dalm�t herceg, II. P�ter d�zse vezet�se alatt kezd�d�tt. A keresztes hadj�ratok azt�n igazi fellend�l�st hoztak a lag�n�k v�ros�nak, a Szentf�ld felszabad�t�s��rt jutalmul kiv�lts�gokat, gyarmatokat kapott, valamint lassan kivonta mag�t a biz�nci fennhat�s�g al�l is. A k�z�pkorban vir�gz� vil�gkereskedelmet folytatott, a velencei kalm�rok egyeduralm�nak v�g�l Amerika �s a fekete kontinens k�r�l vezet� tengeri �t felfedez�se vetett v�get. Velenc�n ezut�n v�gigs�p�rt a pestis, par�zna �s b�n�s v�rosnak b�lyegezt�k, majd hatalmi harcok, h�d�t�sok �s �llamcs�nyek sz�nter�v� v�lt, k�tszer is volt ausztriai gyarmat, v�g�l 1866 �ta hivatalosan Olaszorsz�ghoz tartozik.